Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szerencsére Magyarországon is kezd bővülni a hobbiból tartott kisrágcsálók köre. Ennek köszönhető hogy egyre újabb és újabb fajok jelennek meg itthon mint az Afrikai versenyegér vagy a meglehetősen fura kinézetű egyiptomi ugróegér. És a mongol futóegerek nagyobb testű rokona a Sundevall-futóegér(Meriones crassus perpallidus).
Élőhely
A faj Egyiptomból származik. A perpallidus alfaj elsősorban Egyiptom sós síkságain és a holt tenger vidékének déli területein fordul elő. A többi alfaj jobban kedveli a szárazabb vagy kövesebb vidékeket. A Sundevall-futóegér hasonlóan a már régebben megjelent fajokhoz jól alkalmazkodott a hazai klímához, gond nélkül szaporodik és kevéssel is beéri, az alapvető otthoni körülmények között is jól érzi magát.
 
Küllem
Testalkata igen hasonló a mongol futóegéréhez, de a Sundevall-futóegér kifejlett mérete 2-3-szorosa  a kisebb testű rokonénál, testük zömökebb, fejük hosszúkásabb, szemük nagyobb és hangsúlyosabban jelenik meg az arcon.. Súlyuk kb. 150-200 g között mozog. Az állat színe a hátán sárgás-drapp a szőrök vége feketés árnyalatú, hasa fehér. Bundájuk közepesen hosszú vékony szálú, selymes és puha.
 
Tartás
Ennek a nagy testű futóegér fajnak igen nagy helyre van szüksége. Ezt mindenképpen figyelembe kell vennünk ha emellett a faj mellett döntünk. 2 egér számára egy kb. 80x40 cm alapterületű terráriumot vagy kb. 70x50 cm alapterületű80 cm magas ketrecet szerezzünk be. A terrárium beszerzésénél a magasságot úgy válasszuk meg, hogy el kell tudjunk helyezni benne egy kb. 25 cm átmérőjű futókereket is. Az alapetrületet lehet emeletes megoldásban is biztosítani,amelyeket faágakkal és vastag kötelekkel egészíthetünk ki. Ha a terrárium mellett döntünk akkor valamilyen szellőző lezárást kell készíteni a tetejére mert ezek az egereik is igen nagyot tudnak ugrani. Ezek az állatok társas lények! Általában nincs probléma ha 2 vagy 3 egynemű állatot tartunk együtt. A legegyszerűbb ha testvéreket választunk egy alomból és együtt nőnek fel. Az ivaréréskor lehetnek apróbb verekedések de ezek később elcsitulnak.
Alomnak használhatunk faforgácsot vagy homokot vagy bármilyen almot, de mindenképpen biztosítani kell számukra homokfürdőt mellyel tisztán és egészségesen tarthatják bundájukat. Ha homokon tarjuk őket, fel kell készülni a gyakoribb takarításra mert a homok gyorsabban szagosodik. Fontos még búvóhelyami legyen elég tágas és kényelmes az össze egerünk számára.. Ez lehet kerámiából (nagyon praktikus ugyanis ők is nagyon szeretnek mindent megrágni amit lehet) vagy fából. Kibélelésére adhatunk egereinknek sima (nem színes vagy szagos) háztartási papírtörlőt és szénát aminek egy részét elfogyasztják. Faágakat is helyezzük a ketrecbe/terráriumba amivel egereink a fogukat koptathatják.
A ketrec vagy terrárium berendezésénél ne használjunk műanyag dolgokat mivel azokat egereink folytonos rágásukkal hamar használhatatlanná teszik.
 
Etetés
Mint általában az egérfélék ők is magvakkal táplálkoznak így az alap eledel számukra egy optimálisan összeállított magkeverék amelyben a gabona magvak vannak túlsúlyban és kisebb százalékban tartalmaznak kukoricát és napraforgót. Fontos az étrendet kiegészítő vitaminkészítmény is. Legyünk figyelmesek a vitaminozott jutalomfalatok nem állandó kiegészítésre valók és így elhízást okozhatnak.. Léteznek granulált vagy vízben oldható vitamin készítmények amelyek tényleg a hiányzó anyagok pótlására hivatottak.
Eredeti élőhelyükön, valószínűleg nagy számban kerül az étlapjukra mindenféle rovar. A fogságban tartott egyedek is igénylik az effajta táplálékot így adhatunk nekik tücsköt, lisztkukacot, gyászbogár-lárvát sőt nyáron a kertben is felfedezőútra indulhatnak az ügyesebb gazdák. A rovarok mellett zöldségekkel és gyümölcsökkel is változatosabbá tehetjük étrendjüket. A nagy víztartalmú gyümölcsöket (pl: dinnye) és a „K” betűs zöldségeket valamint a salátát kerüljük. Az új dolgokhoz fokozatosan szoktassuk az állatokat.
Nagyon fontos a friss ivóvíz. Ezt golyós önitatóval vagy vizes tálkával oldhatjuk meg. A vizes tálkát lehetőleg olyan helyre tegyük ahol nem tudják bepiszkítani.
 
Viselkedés
Éjszakai rágcsáló, de átszoktatható a nappali életmódra. (Azonban a tűző nap nem tesz jót a szemeinek.)
Nagyon szelídek, és elképesztően kíváncsiak.  Ha valamitől megijednek, elfutnak, de nem telik bele sok idő, és újra járják útjukat.
A vadon élő példányok is olyan szelídek, hogy kézbe lehet tartani őket. Nem harapnak mindaddig, amíg komoly fájdalmat nem okozunk nekik. Nem csak velünk ilyen kedvesek, társaik bundáját is rendszeresen ápolják. Erős hierarchikus rendszer van a csapaton belül, ezért ha új egyed érkezik, fontos a fokozatos összeszoktatás. A hirtelen bekerült egyedeket nagyon csúnyán megverik, és akár rosszabb vége is lehet, ha nem lépünk közbe. Nem tűrik azokat, akik nem a csapathoz tartoznak. Ha a csapatban rendben van a hierarchia, megfigyelhetjük mennyire nyugodt, kiegyensúlyozott fajtával van dolgunk. (Karomvágása ezért is könnyű, hiszen nem ficánkolnak, mint a legtöbb rágcsáló.)
Nagyon okos, és tanulékony is, a nevét képes megjegyezni, hívásra általában jönnek, és meg lehet tanítani agilityzni is. Ezt a sportot nagyon ügyesen, és lelkesen végzi. Kiváló mászók, és ásók is, így érdemes olyan helyen tartani, ahol mindkét vágyát kiélheti. Ha teheti, alagútrendszert ás, és abban alszik. Gyakran megfigyelhetjük, hogy más dolga sincs csak ásni, ásni és ásni...
 
Szaporodás
Ha szeretnénk szaporulatot akkor legjobb ha tenyészpárt tartunk. A nőstények ugyanis a kölykök megszületése után eléggé agresszíven védhetik a fészket, még az apát is elzavarják akinek ilyenkor másik alvóhely után kell néznie. Ilyenkor nem kell erőltetni az anyával való kapcsolatot hagyni kell, had végezze a feladatát. A kölykök megszületésére a párzás után 21-23 nappal számíthatunk, a kisegerek elég gyorsan fejlődnek és 3-4 hetesen önellátóak. Ilyenkor még egy elég hosszú, lassabb(2-3 hónapos) fejlődési periódus áll előttük míg a kifejlett méretüket elérik. A nőstény az ellés napján újra kész a párosodásra így ha nem szeretnénk 3 hét múlva újabb kisegereket akkor válasszuk le a hímet. 
6-7 hetes korukban a hím kölyköket válasszuk el akiket költöztessünk külön terráriumba vagy beköltözhetnek a papához is. A nőstény kölykök maradhatnak a mamával is amennyiben a hely és a mamával való kapcsolat engedi. Amennyiben súrlódások lennének költöztessük őket is külön helyre.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.